Mint a fémlemezek csatlakoztatására általánosan használt rögzítőelem, a nyomásszegecsű csavar az, hogy a csavart a lemez lyukába nyomja meg speciális felszereléssel vagy nyomással a telepítés során, úgy, hogy az alsó részén lévő szerkezet vagy karima része beágyazódjon a lapba, ezáltal szilárd kapcsolatot érjen el az alapanyaggal. Mivel a telepítési módszer különbözik a szokásos csavarok csavarozási szerkezetétől, sok olyan alkalmazásban széles körben használták, amelyek stabil csatlakozást és tartósságot igényelnek.
Meg kell érteni a nyomásgörgők csavarjának a strukturális elvből történő loosening teljesítményét. A nyomás szegecselő csavarok általában interferencia -illesztés és fizikai beágyazás révén kapcsolatot képeznek. A csavar alját úgy tervezték és feldolgozták, hogy bizonyos harapáserővel és forgási elleni teljesítménygel rendelkezzen. A sajtó folyamat során a lap plasztikus deformációt eredményez egy helyi területen, ezáltal becsomagolva a csavar specifikus szerkezeti területét és erős mechanikus harapást képezve. Ellentétben a rendes csavarokkal, amelyek a szál súrlódására támaszkodnak a reteszelés elérése érdekében, az önrögzési struktúra fizikai reteszelés révén hajlamos ellenállni a külső zavaroknak.
Gyakorlati alkalmazásokban, ha a berendezés vagy alkatrész folyamatos rezgés, periodikus sokk vagy gyors terhelésváltozás környezetében van, akkor bármely csatlakozási struktúrának a meglazulás kockázata lehet. Noha a nyomószegecselő csavaroknak bizonyos loosening teljesítménye van, függetlenül attól, hogy stabilak-e vagy sem, sok tényezőt kell figyelembe venniük. Az első a sajtó szegecselés minősége. Ha a nyomás nem elegendő, akkor a lyuk átmérője nem megfelelő, vagy a lemez anyag túl puha a sajtó szegecselési folyamat során, akkor a nyomó szegecselés nem határozott, ezáltal csökkentve a rezgésállóságot. A második a munkakörnyezet. Például a nagyfrekvenciás rezgés, például a szállítási berendezések, az automatizált gépek és a repülési alkatrészek területén, ha a nyomó szegecselő csavarokat nem kombinálják más kiegészítő rögzítőelemekkel, akkor valóban fennáll a meglazítás bizonyos kockázata.
A stabilitás javítása érdekében a mérnökök egyes alkalmazásokban kettős rögzítési stratégiát fogadnak el. Például, miután a sajtó szegecselés befejeződött, a csatlakozást tovább erősítik olyan szerelvények, mint az anyák és az alátétek, vagy a szálszekrényeket használják a rezgési ellenállás fokozására. Ezenkívül a sajtolószegecsű csavarok anyag- és felületkezelési folyamata szintén befolyásolja hosszú távú stabilitásukat. A nagy szilárdságú ötvözetek vagy a hővel kezelt csavarok megbízhatóbbak a deformációs és ütési erők kezelésében. Ugyanakkor a felszíni kezelések, például az galvanizálás és a foszfáció megakadályozhatják a korrózió által okozott szerkezeti lazítást is.
Érdemes megjegyezni, hogy néhány nagy igényű összeszerelési forgatókönyvben a szakmai tesztelést végzik a sajtó szegecselés minőségéről, például a paraméterek, például a szegecselés szilárdságának, a forgási ellenállásnak és a tengelyirányú feszültségnek a vezérlését, hogy megfeleljenek a tényleges munkakörülményeknek. Ezek a minőség-ellenőrzési intézkedések fontos szerepet játszanak a nyomás szegecselő csavarok stabilitásának javításában hosszú távú használatban.











